.png)
Az 1989. decemberi romániai forradalom győzelmét követően előretört a
szélsőséges román nacionalizmus. Erdélyben az 1945-ös magyarellenes
hangulatot idéző tüntetések zajlottak, amelyeken azzal vádolták a magyarságot,
hogy Erdély Magyarországhoz csatolására törekszik. A nacionalista
megmozdulásokra válaszul 1990. február 10-én több városban: Marosvásárhelyen,
Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Brassóban és
Kolozsváron csendes tömegdemonstrációkat tartottak, amelyeken a résztvevők a
Ceausescu-diktatúra nemzetiségellenes intézkedéseinek felszámolását, az önálló
magyar anyanyelvi oktatási hálózat létrehozását, a kisebbségi jogok biztosítását és
védelmét követelték. A legnagyobb - több mint százezres - megmozdulásra
Marosvásárhelyen került sor, ahol az emberek könyvvel és gyertyával a kezükben
némán vonultak végig a városon.
Amikor a magyar iskolák és állami egyetem visszaállítását követelő 1990. február
10-i könyves-gyertyás tüntetésekben több százezer romániai magyar vett részt,
ennek mérete megrémítette a szélsőséges nacionalistákat, akik március 19-én
nemzetiségi konfliktust robbantottak ki.
Február 10-én Brassóban is, a központi parkból indulva, több mint 10000 magyar
ember, kezében könyvvel és égő gyertyával vonult át a városon, nemzeti
identitásunk, nyelvünk, iskoláink megtartásának, megvédésének érdekében. Ezt a
tömegmegmozdulást a megyei RMDSZ szervezte, azóta se volt városunkban
ekkora tömegmegmozdulás.